45.186504425547, 21.048180854037
Méltó módon ünnepelt Dél-Bánság magyarsága is.
Az egykor dohánykertészek által alapított faluban, Ürményházán rövid műsorral emlékeztek ezen a napon a Vadászotthon előtt. Nemzeti imánk eléneklése után az általános iskola diákjainak műsorát, Andróczky Lászlóné: Adósunk Európa című versét és a Harmatgyöngy kórus asszonyainak énekét hallgatták a szép számban összegyűlt ürményháziak. Végül a környék egyetlen nyolcosztályos magyar iskolájának végzős tanulói 20 óra 24 perckor meggyújtották Összetartozásunk Tüzét, szinte megidézve ezzel Reményik Sándor gondolatait:
Nagy szalmatüzek lángjából marad
Szívünkben egy izzó marék parázs –
Égő világoknál ezerszer izzóbb
És izzóbb nála nem lesz semmi más.
Egymás szíve-falán, végzetünk éjén
Egy néma jelzőt kikopogtatunk,
Mint jeladást a Katakombák mélyén:
„Magyarok maradunk!”