48.182017099073, 19.222739717065
Emlékezés és közösségépítés – hatodszor lobbant lángra az Összetartozás és Béke Tüze Csábon
Immár hatodik alkalommal gyűltek össze Csáb lakosai és a környékbeli érdeklődők a hagyományos Összetartozás és Béke Tüzénél, amelyet a Vox Iuventum, a Csemadok Csábi Alapszervezete, Csáb Község és a Csábi Alapiskola közösen szervezett meg a Meggy-pataki réten május 30-án.
A rendezvény az elmúlt évek során a falu egyik meghatározó közösségi eseményévé vált, amely egyszerre szolgálja a nemzeti összetartozás erősítését, a történelmi emlékezet ápolását és a helyi közösség találkozását. Az idei eseményen is szép számban jelentek meg családok, fiatalok és idősebbek egyaránt, hogy együtt töltsenek el egy tartalmas estét a természetben.
A program egyik legfontosabb pillanata a tábortűz meggyújtása volt, melyet követően versszavalatra került sor, majd a résztvevők közös tánccal vették körül a lángra lobbant máglyát.
A tűz fellobbanásának pillanatait már a Hazám, hazám című dal, valamint az Ismerős Arcok ilyenkor megkerülhetetlen slágere, a Nélküled eléneklése kísérte.
A meghitt és emelkedett hangulatú ceremónia méltó módon fejezte ki az összetartozás gondolatát, amely a rendezvény alapvető üzenete.
Az est folyamán kulturális-zenei programok is várták a közönséget. Fellépett a The Glory zenekar, amely lendületes koncertjével szórakoztatta a jelenlévőket, emellett bemutatkozott a Laborpatkány formáció is, amely szintén nagy érdeklődés mellett lépett színpadra.
A tábortűz körül hajnalig tartott a beszélgetés, az éneklés és a közös együttlét.
A rendezvény ismét bizonyította, hogy a közösséghez tartozás érzése nem csupán ünnepi beszédekben létezik, hanem a személyes találkozásokban, a közösen megélt pillanatokban és a hagyományok továbbadásában is.
Az Összetartozás és Béke Tüze immár hat éve emlékeztet arra, hogy a nemzeti összetartozás nem csupán történelmi fogalom, hanem napjainkban is élő valóság. Trianon kapcsán legtöbbször a veszteségekre, a szétszakítottságra, az igazságtalanságra gondolunk. Csábon azonban évről évre arra teszünk kísérletet, hogy ebből a keserű történelmi örökségből a remény és az összetartozás ünnepét teremtsük meg. Hiszen van okunk az örömre is:
106 évvel a trianoni békediktátum aláírása után még mindig él és jövőt épít a magyar szó falunkban.
Amíg közösségünk őrzi nyelvét, kultúráját és hagyományait, addig a fellobbanó láng nemcsak az emlékezés, hanem a megmaradás jelképe is marad ebben a csodaszép palócföldi faluban.
-mf-
